Embertelen körülmények között élő családon segített a Maurer Alapítvány
A közösségi médiát közel két héttel ezelőtt járta be annak a négygyermekes családnak a története, melyek nemrégiben új esélyt kaptak egy jobb életre. Nemsokára talán elhagyhatják az embertelen körülményekről hírhedt IPL-tömbházban található lakást, és új helyre költözhetnek, viszont addig is szükségük van egy segítő jobbra.
A segélykérés szerencsére nem maradt válasz nélkül. „A napokban láttunk egy felhívást, melyben egy négygyermekes család kért segítséget. Egy új lakásba költöznek és a régiből semmit sem vinnének magukkal, nem is lehetne. A Maurer Alapítvány nem tétlenkedett. A befolyt adományokból és a saját forrásokból származó csomagokkal megpakoltuk a mikrobuszt, és a segítségükre siettünk. Gyermekételt, pelenkát, test- és lakáshigiéniás eszközöket, játékokat, gyermek- és felnőttruhákat, lakástextíliákat és tartós élelmiszert is adományoztunk számukra. A család egy keresetből él. A körülmények magukért beszélnek: egy szobában vannak hatan, mely konyha, fürdő, WC és háló egyben, de remélik az új otthonban minden másként lesz. Reméljük hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy elinduljanak egy jobb jövő felé” – olvashatjuk a Maurer Alapítvány által a Facebookon közzétett bejegyzésben.
„A Ion Ghica, vagy régi magyar nevén Átló utca végén található két tömbház kálváriája 2001-ben kezdődött, amikor a kommunista rendszer bútorgyár-óriása, az IPL hosszú évek haláltusája után végleg bezárta kapuit. A gyárudvar közelében lévő két tömbházban az üzem alkalmazottai laktak. Hogy a gondoskodó kommunista rendszer milyen körülmények közé kényszerítette őket, arról sok mindent elmond, hogy az 1. számú, négyemeletes blokkban 120 darab, 9 négyzetméteres helyiség (legnagyobb jóindulattal lehet annak nevezni, igazából lyukak azok) van – vécé pedig minden folyosó végén. Azóta sokan hátrahagyták „lakásaikat". Helyüket hajléktalanok, romák, a társadalom perifériájára szorultak foglalták el. Illegálisan. Amit el lehetett lopni, már elloptak, amit tönkre lehetett tenni, már tönkretettek. Valamennyi közműszolgáltató megszüntette az ellátást – más kérdés, hogy se víz-, se gázcső nincs már a falakon” – írtuk egy hat évvel ezelőtti tudósításban, s a helyzet azóta – a képek tanúsága alapján – mit sem változott. Szerencsére vannak olyan lakók, akik előtt felsejlik a remény, hogy talán maguk mögött tudják hagyni az otthonnak a legnagyobb jóérzéssel sem nevezhető fertőt, hiszen vannak olyan nagylelkű civilek és alapítványok, akik önzetlenül nyújtanak segítő jobbot a marginalizálódott helyzetben levő embertársaiknak.
